Sportmarketing
Sportsztárok a reklámokban
Mikor érdemes sportolót tenni a reklámba? Mely termék- és szolgáltatáskategóriák esetében lehet ez jó választás? Pontosan mit is várhatunk tőle? És milyen az ideális sportsztár? Igaz, hogy a közösségi média még ezt a területet is átalakítja? Ezekre a kérdésekre is megpróbáltam választ adni a The Line-ban megjelent cikkemben. Kattints rá itt!
Beckham szerszáma, Sarapova dekoltázsa, Dzsudzsák facipője
Kik a legértékesebb sportsztárok a Forbes szerint? Milyen márkák használják e sportolók arcát, illetve testét reklámjaikban, és hogyan? És mi van, ha beüt a válság? Nézd meg a 2010-es Reklámhéten tartott előadásom kivonatát!
Sztárok a pályán és a pályán kívül - Mit tanulhatunk Beckhamtől és a többiektől
Mitől lett Beckham és néhány másik sportoló sikeres márka? Válaszok 10 pontban a Magyar Fogyasztó "Gólok, célok, sztárok" konferenciáján tartott előadásomban. Töltsd le itt!
David Beckham, a tökéletes reklámarc – Mitől lesz egy sztárból sztármárka?
A Warwick Egyetem Szociológia Tanszéke által készített kutatás szerint David Beckham az Egyesült Királyság legnagyobb hatással bíró embere (most influental man), akihez hasonló utoljára Diana hercegnő volt. Egy másik felmérés szerint Becks a földkerekség legismertebb sportolója és feleségével együtt napjaink egyik leggyakoribb médiaszereplője. Nem csoda, hogy ennyi mindent el lehet vele adni: hajzselét, napszemüveget, borotvát, csokoládét, üdítőt, ruhát, parfümöt vagy éppen számítógépes játékot, sőt kenőanyagot is!
A Magyar Reklámban megjelent cikkemben ennek okait kutattam – még Beckham USA-ba igazolása előtt.
Töltsd le a Beckham-cikket itt.
Mágikus márkázás - Friss lendületben a Beckham márka
2009 elején újra Európába igazolt David Beckham. Az AC Milanhoz ezzel nemcsak egy klasszikus futballista, hanem egy globális ikon került, aki a Forbes híresség-indexén 2008-ban az 5. helyen állt. De mitől lett ilyen híres?
Az új férfi mögött is a nő áll - David és Victoria Beckham társadalomformáló szerepe
"Mr. Football" a 21. század elején új férfiideált teremtett - és ezzel együtt átformálta a nőkhöz való viszonyulást is. Mindebben persze nagy szerepe volt feleségének, Victoriának. Ahogy mondani szokták: "minden sikeres férfi mögött ott van egy nő". A Magyar Fogyasztóban megjelent tanulmány ezt járja körül, töltsd le itt!
Ronaldo, a márka: Itt az új Beckham?
2009-es Real Madridhoz igazolásával máris négy rekordot magáénak tudhat Ronaldo: 94 millió eurós átigazolási ár, 13 millió eurós évi fizetés, 80 ezer néző a bemutatásán, és egy nap alatt 170 ezer euro bevétel a mezekből. De lesz-e belőle akkora márka, mint Beckhamből? Klikkelj a Brand&Trend-ben megjelent cikkre itt!
Portugál mágus
Ha belövi a szabadrúgást, stadiont neveznek el róla, film készül az életéről és tízméteres szobrot mintáznak róla. Sőt, még Homer Simpson is csak annyit tud mondani, szokásos "D'oh" stílusában: "Ronal D'oh!". Legalábbis a Nike "Írd a jövőt" ("Write the future") reklámspotja szerint ez történik a portugál játékossal, aki a pipás márka egyik legfontosabb arca. De rengeteg más szponzora van a Castroltól kezdve a Pepe Jeansen át az Armaniig. És akkor még nem szóltunk saját márkájáról, a CR7-ről. A Marketing és Médiában megjelent cikkemből még az is kiderül, hogy az említett szobor a valóságban is létezik. Ha nem hiszed, olvasd el itt! Ha nem hiszed, olvasd el itt!
Ronaldo, az aranycsináló - Fociban már igen, de brandingben még nem jobb, mint Beckham
A futballtörténelem legdrágább játékosa : a Real Madrid 94 millió euróért igazolta le a Manchester Unitedtól - a válság közepén! Mindent tud a pályán: nyert már Aranycipőt, Aranylabdát, a FIFA megválasztotta az év játékosának, megkapta a Puskás-díjat. Mindeközben a pályán kívül az új Beckhamként emlegetik: nemrégiben épp az angol játékost váltotta az Armani kampányában. De valóban olyan jó a marketingben, mint Becks? Ebben, a Magyar Fogyasztóban megjelent cikkben kicsit a számok mögé néztem. Olvasd el itt!
Puskás, a világmárka
Felmérések szerint a legismertebb magyar szó nem más, mint a "Puskás". E "márkánkat" a világ minden táján ismerik, sőt tisztelik és szeretik. A Száguldó Őrnagy úgy lett világsztár, hogy abban a korban még nemhogy internet nem volt, de a televízió is épp csak terjedni kezdett. De miért pont ő lett ilyen nagy? E cikkben a marketinges vonatkozásoknak is megpróbáltam utánajárni. Töltsd le itt!
Stadionturizmus(Real) Madridban
A Real Madrid lett az első klub a világon, amelynek éves bevétele meghaladta a 400 millió eurót - számolt be a Deloitte kutatása 2010 márciusában. C. Ronaldo állítólag már csak a nevével ellátott mezekből egy éven belül megtermelte az érte kiadott 94 millió eurót. A királyi klub azonban másból is pénzt csinál: az egyik ilyen forrását a stadionturisták jelentik. Abban a szerencsében részesültem, hogy pár nappal a Bajnokok Ligája madridi döntője előtt jártam a Santiago Bernabéuban, és aztán a The Line szaklap olvasóinak is beszámoltam tapasztalataimról. Te is elolvashatod itt!
A marketing fonákjai
A teniszvilág legnagyobb csillagai 2005 és 2009 közt kétségtelenül Roger Federer és Rafael Nadal voltak. E cikk a spanyol teniszező márkaépítését mutatja be. Mint kiderül, bár Nadal sokszor első a pályán, a marketinggépezetén azért még van mit fejleszteni. Töltsd le a Marketing és Médiában megjelent írást itt! Ha pedig még több illusztrációra van szükséged, olvasd el a Magyar Fogyasztóban megjelent bővebb cikkem.
Nagy pénz, nagy foci – Kinek miért üzlet a németországi foci-vb?
A labdarugó-vb az olimpia után a világ legnézettebb televíziós műsora. Nem csoda, hogy igazi marketing bonanza: sportruházati márkák, mobiltelefon-szolgáltatók vagy éppen a nagyképernyős televíziók gyártói is szakítanak az üzletből. És persze az egész hirdetési piac. Ha érdekel a sportmarketing, szeretni fogod a cikket, amit innen tölthetsz le.
A vízilabdázó megmondja a tutit - Szécsi Zoltán olimpiai bajnok a szponzori együttműködésekről
Szécsi Zoltán nemcsak háromszoros olimpiai bajnok, de alaposan képben van a marketing, a reklám, a szponzorálás gyakorlati összefüggéseivel, sőt elméletével is. Minden jelenlegi és leendő marketingesnek érdemes arra odafigyelni, amit mond.
Kitekintés a téli olimpiákra: egyre nagyobb városok, egyre nagyobb marketing?
Feltűnt, hogy mostanában mindig a legnagyobb pályázó város kapja a téli olimpia rendezési jogát? Többek szerint már csak a legnagyobb városok képesek egy ekkora világeseményt megszervezni, és hosszú távon turistákat, befektetőket vonzani. Az M&M-ben megjelent cikkem három olimpiai helyszín kapcsán vizsgálja mindezt: Torino (2006), Vancouver (2010) és Szocsi (2014) kerül terítékre.
